2007. november 16., péntek

Vendégváró téli estékre


A vacogós, nyirkos téli estéken valahogy mindig késztetést érzek, hogy valami forrót, s ragacsosan édeset igyak, egyek. Nálam minden a finom teáknál kezdődik legtöbbször, a reggelek is (a kávé után!, imádom a friss kávé illatot, de egy kávét fel kell hörpinteni, nem lehet hosszú ideig a meleg bögrébe kapaszkodni, ellentétben egy hatalmas bögre teába), az esték is ahogy hazaérek. Nincs is annál jobb, mikor átfagyott részeinket elönti a bizsergetően forró nedű. Én ezeken az estéken szeretek takaróba gubózni, illatmécsesezni, gyertyázni, Csokoládét nézni... s bentről, a meleg szobából az ablakon át nézni a hóesést.

Rumos, fahéjas karamellizált narancs

Az idei első hóesés estéje is elérkezett. A havat nagyon nem vártam, de vasárnap délutáni vendégeket igen. Ebéd már jócskán a hátunk mögött, vacsora idő még nem igazán volt. De volt szép nagy, vastag héjú narancsom, rumom, fahéjam és barna cukrom. Úgy döntöttem ők fognak randevúzni a forró (270°C-os) sütőben. A narancsokat félbevágtam, majd a héj és a hús találkozásánál késsel körbevágtam. A gyümölcs húsa közé illatos rumot (én klasszikus sütő rumot használtam, ez édeskés, illatos, s az ízében nem az alkohol dominál) csurgattam. Csipetnyi fahéjjal, majd 3-4 teáskanál barnacukorral megszórtam a félbevágott narancsokat, egy jénai fedőre tettem őket. Előmelegített sütőben 20-25 percig sütöttem, amíg a cukor szép ragacsos karamell réteget nem képez. Előfordul, hogy ha a narancs nagyon lédús magába szívja a cukrot. Ilyenkor én még szórok rá egy-két kanálnyit.

Kár, hogy a blogom méééég nem olyan ügyes, hogy illatokat is közvetítsen, ugyanis a kombináció valami isteni. Imádom mikor a tál alján folydogál a borostyán színű rumos karamell. Ha az ember meg tudja állni, hogy ne pusztítsa el mind, kiskanállal rácsurgathatja a kész narancsok tetejére.

A sütőből kivéve azonnal tálaljuk, s kiskanállal kanalazzuk ki a héjból. Amilyen egyszerű, olyan izgalmas. Szerintem karácsonyi desszertként is megállja a helyét!

Hozzávalók (2 személyre)

2 nagyobb vastag héjú narancs

6-8cl sütő rum

10dkg barna cukor

fél teáskanál őrölt fahéj

2007. november 9., péntek

Otthon, konyha, szeretet - VKF X.

... az egészen pontos mikor-ra és miként-re a választ már nem igen tudom. Annyi biztos, hogy anya konyhájában kezdtem a "pályafutásom". Eredetileg gondolom az lehetett az oka felbukkanásomnak a konyhában, hogy a gyermek nevelést és a háziasszony létet anya itt tudta kellő hatékonysággal ötvözni. Első körben etető székből kémleltem a terepet, majd saját kis deszkára kaptam tésztát, gyurmáztam, pogácsa tésztából macit csináltam... ezeket persze elmesélésből tudom, saját emlékeket csak sokkal későbbről tudok előbányászni.

Kb. 7 éves lehettem, mikor a karácsonyi készülődés és süti készítés egyik immáron, majd negyed évszázados családon belüli múltra visszatekintő Mandulka krémjének elkészítésében segédkeztem. Ez a sütemény nálunk december 23.-án este a szomszédokat is képes összehozni, ugyanis a mogyorós, mandulás tésztát apró formákba kell nyomkodni, nem mindegy hogy milyen a sütőnk, hogy melegszik, hány éve használjuk a formát, s talán az sem milyen a hold állása... ezért 23.a éjjel egyik konyhából a másikba vándorol a tészta, mert valamiért a szomszéd sütője mindig zöldebb...

A krém ennél valamivel egyszerűbb feladat, de a csomó mentességet először én, a 7 éves kis kukta tudta elérni, a felnőttek nagy nagy csodálkozására. Talán a gyermeki lelkesedés, a nyelvemet kidugom, precíz figyelem az oka... első sikerem!Azóta más nem is csinálhatja...

Más konyha közeli emlék egy sérülés és egy "baleset" - nem főzős de maradandó! Uborkát reszelni 9 évesen, s közben megpillantani egyik ujjam csontját, merthogy odáig sikerült alaposan lereszelnem, nem kis dolog... emlékét, kis kör alakú heg őrzi immáron 15 éve. Az a bizonyos "baleset"... még mai napig beleborzongok. Nagyszüleim. Disznó vágás. Kor: 6 körül. Sertepertélek, kicsit idegenkedve figyelem az eseményeket, nagybácsik, holmi perzselt malac füllel és farokkal kínálgatnak, de számomra leginkább ijesztgetés... A kerti asztalon megpillantok egy szép kancsót, gondoltam tea, belekortyolok boooooor, azért ez nem kis ijedtség egy ártatlan kislány számára, rohanok a spájzba valami üdítő italért, meghúzok egy Sprite-os üveget: házi pálinka. Konklúzió: először szagol, illat mintát vesz, aztán iszik, eszik. Jééé, lehet hogy az illat mániám is innen eredeztethető... még magamnak is okozok meglepetést!

Ezen korai élmények után már csak arra emlékszem, hogy követve az instrukciókat, - mert valahogy bár néha segíteni kellet, de én mégis csak ha már a konyhában voltam szívesen tettem, szívesen tanultam, - majd rövid időn belül, hatékony önállóan működő kuktává váltam. S innen már csak egy apró lépés - ha az ember azt látja, hogy az édesanyja minden csepp ételéből túlcsordul a szeretet, a gondoskodás - ,hogy maga is beleszeressen. Én mindig is azt láttam anyától, hogy vásárolni csakis piacról! Roskadásig megtelt, szép áruval térni haza, oly annyira, hogy koléganői meg is jegyzik, nála mindig milyen szép friss minden. Nem sajnálja, korán kel, ismeri a tojásost, aki gombát árul, barátnője a halas, régi ismerős a savanyú káposztás. Lapozgatja a régi Magyar Konyhát, serényen vagdossa, s gondosan gyűjti, tárolja a Nők Lapja recepteket, nagyanyái receptes könyveit, besárgult, rongyos erekjeként őrzött lejegyzéseket a dédi konyhájából, s mégis mindig valami újdonságot alkot. Ő az erdélyi nagymamájától tanulta az ételek, alapanyagok tiszteletét, azt miként lehet szegényesen is finomat készíteni, s hatalmas szeretettel emlegeti fel közös ebédjeiket, hogy milyen jó is a petrezselymes krumpli uborka salátával. Sosem méricskél, az ízeket érzi, s már korán megtanultam, amikor azt kérdezgettem mégis, mennyi kell ebből, meg abból. -Tudod, ahogy a nagyi mondta: "Úgy, gondolomformán!"

Nem telik el úgy hét azóta sem mióta nem a szülői házban élek, hogy ne venném igénybe anya telefonos főző tanácsadását, mindig van mit tanulni, s Ő mindig boldog ha hívom!De manapság már én is tanítok. Új fűszereket fedezek fel, titkos füge, óriás gesztenye lelőhelyekről szállítom haza a mannát. S bár még nem vezetek saját háztartást, de a barátnőkkel közös konyhát azt hiszem bátran kimondhatom én uralom. A polcokon fűszerek, teák sorakoznak, a konyha ablakban koriandert, rozmaringot, petrezselymet nevelek... esténként pedig alkotni kezdek. Valahogy akkor tudok kiteljesedni, s a munkahelyi fáradtságot is tökéletesen le tudom vezetni a "műhelyemben". Magával ragadnak a színek, az illatok az alkotás izgalma, s az eredmény utáni vágy... , hogy begyűljenek a barátok az illatra a konyhába, hogy örömet okozhassak. Az íz furcsa dolog nálam. Be kell vallanom úgy főzök, hogy nem kóstolok, valahogy nem... és erre csak mostanában jövök rá. De valahogy nem érzem szükségét, a külső, az illatok, az állag elég ahhoz, hogy megítéljem, s talán kevésszer is tévedek, már ami a végeredményt illeti... Pár hete egy nagyon kedves barátnőm meg is jegyezte, hogy olyan fura, mintha nálam maga a főzés, a cselekvés boldogítana, s az evésről már meg is feledkezem... hozzáteszem, imádok én enni, ízlelgetni, belekontárkodni, de a főzéééééés, az valami csoda, művészet, s ilyenkor vagyok önmagam.
A mesélést még sokáig tudnám folytatni, de most látom, hogy a recept még sehol. Nehéz volt a választás, de valami tradíciót szerettem volna, s egy olyan karácsonyi desszerte esett a választás, mely már egészen bizonyos, hogy a saját karácsonyi menümből sem fog hiányozni. Tehát a tradíciók éltek, élnek, s a jövőben is tovább élnek majd.

Karácsonyi Fatörzs torta

Hozzávalók
egy piskóta tekercs (4 vagy 6 tojásos)
1 narancs
5dkg dió
5dkg mazsola
4 ek barack lekvár
4 tojás sárgája
10 dkg porcukor
10 dkg étcsokoládé
1 csomag vaniláscukor
25 dkg vaj/margarin
(3 ek rum) - elhagyható
Díszítéshez:
1 narancs
kandírozott cseresznye
5 dkg étcsokoládé
pár szép erezetű levél /tipp: rózsa, szeder/

Az elkészítést egy 4 vagy 6 tojásos piskóta sütésével kezdjük. A kész piskótatésztát alufóliával feltekerjük, s így hagyjuk kihűlni. Majd mikor már kihűlt megkenjük a barack lekvárral, s tovább pihentetjük. A krém elkészítéséhez először habosra keverjük a tojássárgájákat a cukorral. Meleg vízfürdő felett folyamatosan kevergetjük míg besűrűsödik (hosszadalmas lehet, csak legyünk türelmesek, a végeredmény mindent kárpótol). Majd vegyük le a vízfürdőről, s hagyjuk kihűlni. A vízfürdő felett olvasszuk meg az étcsokoládét. A kihűlt tojásos krémet, az olvadt csokoládét gondosan keverjük össze a vajjal, egy narancs kifacsart, leszűrt levével, s lereszelt héjával, esetleg némi rummal (gyerekek esetén aromával helyettesíthetjük). A krém 3/4-ét gondosan kenjük bele a piskótakerecsbe, s szórjuk meg az előzetesen rumba áztatott mazsolával és durvára vágott dióval. Tekerjük fel piskótát. S a maradék krémmel fedjük be kívülről is. Villával fatörzsre emlékeztető erezetet mintázzunk. Tetejére kandírozott cseresznyét szoktunk rakni, s hosszúkás süteményes tálra helyezzük, s félbe vágott narancs szeletekkel díszítjük a tányért. /Legalább 6 óra hűtést ígényel, hogy igazán összeérhessenek az ízek!/Anya saját kreációja nélkül azonban nem lenne teljes a mű. Valahogy mindig eltűnik 24-e délelőtt pár percre, s a kertből különböző csodaszép erezetű levelekkel tér vissza. Sosem értettem hogy talál ilyenkor bármin is levelet, kegyes hozzá a természet, nem hiába nála nagyobb tisztelőjét nem sokat ismerek. A leveleket gondosan megtisztítja, s fonák oldalára olvasztott csokoládét csurgat. Amikor megszárad a csoki, lehúzza a leveleket, s kész is a csodaszép csoki levél. Ilyet csak Ő tud!

Köszönöm Anya!

Ui: Köszönet Lilafügének a szívet melengető versenykiírásért!


2007. október 22., hétfő

Fahéjas almás kacsamáj fügelekvárral

Történt ugyanis, hogy egy 6kg-os kacsát kapott ajándékba a család. A méret már magában feltételezi a változatos étkek elkészítésének lehetőségét. Így is történt. Készült belőle meleg előétel, leves, sült, tepertő. Az én reszortom az előétel volt. S már ami a kacsával való barátságomat illeti, ez igen nagyszó. Valahogy nehezen fogadom el, hogy a kacsának márpedig kacsa szaga van!Különösen igaz ez a levesre, ami mai napig kimarad számomra a menüből. Na, már megint ide lyukadok ki, illatok, szagok...
A kacsaételek nálunk leginkább zimankós őszi hétvégeken kerülnek asztalra, sok más illatos köret társaságában. Remekül párosítható őszi gyümölcsökkel, zöldségekkel, kerti fűszerekkel úgy, mint a kakukkfű, vagy a rozmaring is. Ennek megfelelően láttam hozzá a kacsamáj elkészítéséhez.
A kacsamájat körülbelül 1,5 cm-es szeletekre vágom (át- és össze is sül hamar, ezért nem érdemes vékonyabbra szeletelni). Serpenyőben 2 diónyi vajat forrósítok, friss rozmaringot szórok bele és őrölt borsot(sót csakis akkor szórjunk a májra, ha már megsült, de akkor mindenképp jót tesz neki!). A fűszeres vajon addig sütöm a májat amíg már kicsit pirosodni látom. Ezután kiszedem egy tányérra. A serpenyőben maradt zsiradékhoz félédes fehérbort (konyakkal is szuper), egy teáskanál mézet, s fahéjat teszek és összeforralom. Amikor már kellőképpen illatozik, s fortyogni kezd, almaszeleteket helyezek bele, s puhára párolom. Ezalatt 3-4 teáskanál narancsos-fügelekvárt melegítek egy kis víz segítségével, hogy ne legyen olyan sűrű (ha marad belőle, a kacsasülthöz is kiváló).
A rozmaringos kacsamájat, a párolt fahéjas almával tálalom, s a meleg lekvárt csurgatom rá. Fenséges előétel.
Hozzávalók (4 személyre)
kb. 40dkg kacsamáj
2 diónyi vaj
1 tk apróra vágott, friss rozmaringlevél
őrölt bors
2 nagyobb idared alma
1 dl félédes fehérbor
1 tk méz
1 mokkáskanál őrölt fahéj
3-4 tk fügelekvár
víz

2007. október 15., hétfő

Óda a sajthoz


Sajt imádatom nem ismer határokat. Bárki hozzám közel álló ember külföldre utazik, az bizton tudja, egy-két darab helyi specialitás bingo ajándék lehet számomra. Bár sosem titkolom azon feltett szándékom, hogy pontos megrendelésekkel álljak a szerencsés utazó elé. Ha az öcskös Angliába megy, hozzon cheddart, ha Amszterdamba a haverokkal, akkor edamit! Ezen a nyáron Ő volt a soros, miután pár napos Dalmáciában töltött vakációm során azt a végzetes hibát követtem el, hogy elmulasztottam a sztrádák szélén kis asztalkákon tornyosuló juhsajtból venni. Azóta is visszasírom. Sebaj, szereztem dalmát fügelekvárt!
Legutóbbi meghatározó sajtélményem azonban édesapám Loir tartományban tett látogatásának köszönhető. Ő előre félt a küldetéstől, mondván nem hajlandó büdös sajtokkal telepakolni a bőröndjét. A gép felszállása előtt pár perccel csörög a mobilom... apa volt, megadta magát. -Na, mit hozzak Neked Franciaországból? -Sajtot, sajtot és sajtot. -Milyet? -Lényeg, hogy minél büdösebb legyen. Minél büdösebb, annál jobb! Azt hiszem ezen kijelentés nem sok magyarázatra szorul. Nálam ez puszta meggyőződés. Bárhol, bármikor sajtot vásárolok mániákusan végig illatozom a készletet és ha nem érzek valami áthatót hihetetlenül csalódott tudok lenni. Nem tehetek róla az illatok és a színek rabja vagyok.

Öt nappal később már a reptéren vártam a friss szállítmányt. A reptéri buszon hazafelé én voltam a legboldogabb ember a világon, bár lehet az emberek körülöttem kevésbbé. "Kissé" erőteljes volt a szállítmány "parfümje"! Elsőként a Feuille de Dreux helyi specialitást vettem górcső alá. Eure-et-Loir tartomány leghíresebb sajtját szelíd gyesztenye levél díszíti, mely a megye jelképe. A tehéntejből készülő kenhető lágyságú sajt méltó helyet foglal el a környék Michelin csillagos éttermének reggeliző asztalán is. Kóstoltam még érett kemény Cantalt, mely korától függően három különböző formát ölthet. A közel 6 hónapos sajt keménysége és édeskés íze valamelyest a cheddarra hasonlít, illata pedig a friss földet juttatja eszembe. Remek levesbetét, de fondue-ben is kiváló. A kék sajt nálam illat terén az első számú befutó. A Fourme d'Ambert félkemény sajtot roquefort penész gombával oltják be, s így érlelik legkevesebb 4 hétig. Az érlelési időszakban hetente édes fehér Vouvray moelleux bort fecskendeznek a sajtba, mely egyedi aromát kölcsönöz neki. Én a kéksajtokat leginkább forró pirítósra szeretem kenni, s édes piros paprikával enni. Illetve édesanyám saját fejlesztésű krumplileves betétjeként, sült hagymakarikákkal. (Receptet nemsoká mellékelek.) Valamint a szállítmányban volt még kenhető lágyságú kecskesajt, vélhetően őstermelőtől. Ezt még ízlelgetem. Kiforrot véleményt nem tudnék alkotni, valahogy mindig is óckodtam a kecsketejből készült termékektől.
Utoljára, de nem utolsó sorban első számú személyes kedvencemről a normandiai camambertről ejtenék pár sort, mely a Moulin de Carel sajtkészítő üzemből való, lehelet vékony nemespenész kéregbe burkolózó lágy tehén tejből készült különlegesség. Számomra felfoghatatlan csoda, hogy a több száz féle francia sajt mindegyikének készítője fellelhető a világhálón. Több tucat oldal tartja számon az őstermelőket, s termékeiket. Kívánom, hogy egyszer itthon is hasonló elbánásban részesüljenek méltatlanul elfeledett sajtjaink. Miután a szállítmány többi részét, apránként csemegézem, hol szőlőszemek, dió, alma társaságában, vagy csak friss jókenyérrel, ezt a darabot egy az egyben egy fenséges vacsorának szántam, mint főétel.

Fadobozában sült camembert
220°c-ra előmelegítem a sütőt. A sajtot kicsomagolom majd visszahelyezem a fadobozka aljába, melyet előzőleg fél órára vízbe áztatok. A camembert tetejéről óvatosan levágom a vékony penészréteget, s így helyzem a forró sütőbe körülbelül 10 percre. Ennyi idő alatt a sajt kellemesen megolvad. Friss bagett szeleteket pirítok, meglocsolom őket olíva olajjal, s ezzel mártogatom ki a forró, krémes sajtot. Még egy-két pohár szárazbor, s kész a gyertyafényes vacsora. Kulináris élvezet a köbön!

2007. október 8., hétfő

Vargányás couscous saláta

Nem sok kellemesebb időtöltést ismerek így ősz táján, mint sárgás, vöröses lombok árnyalta erdőben túrázgatni, és élvezni az utolsó napsugarak gyengéd melegét. A természet ősszel azonban megannyi izgalmas ajándékot is tartogat az embernek. A hétvégén 9ed magammal a Zemplénben jártam. Én ennyi gombát, szabályszerűen gomba mezőket, még sohasem láttam... pedig gyerek korom óta járom az erdőket. Biztos hála a kiadós esőknek és a napsütésnek még jó pár hétig tele szedhetjük kosarunkat. A gombát persze ismerni kell! Esetemben rendelkezésünkre állt egy beépített gomba szakértő család tag.
Imádatunk tárgya ezúttal (is) az ízletes vargánya volt, amiben igencsak bővelkedett az erdő... Halkan meg is jegyeztem, ha létezne az orv gombászat kifejezés, akkor mi a fogalmat ezúttal teljesen kimerítettük! Ami a felhasználást illeti mi eddig csak jól bevált leveseket készítettünk belőle, esetleg kirántottuk. A mostani mennyiség azonban meghozta a kísérletező kedvet. Én az első adagból a következő egyszerű, friss, de laktató étket készítettem.

Vargányás couscous saláta
A gombák kalapját és tönkjét is egyaránt felhasználom. A húsos kalapokat 1,5-2 cm-es kockákra aprítom, a tönköt pedig hajszálvékony karikákra szeletelem. 2 diónyi vaj és olaj keverékén serpenyőben, alacsony lángon 7-8 percig fonnyasztom a gombát. Nem cél, hogy teljesen megsüljön, én úgy szeretem, ha még bele lehet harapni. Miután elzártam alatta a lángot, csak kevés frissen őrölt színes borssal ízesítem. Mivel ez a vargánya, mint ahogy nevében is benne van, ízletes így vétek lenne bármivel is elvonni a figyelmet a hamisítatlan íz világról. Kínosan ügyeltem tehát, hogy csak kiegészítő partnereket találjak számára, s ne versenytársakat...
Ezután couscous-t készítek a csomagoláson írt lépések alapján. (Ma már igen sokféle couscous-szal találkozik az ember, s lehetőségünk van az autentikus, órahosszákig cserépedényben párolás, muszlin kendőbe csavarás módszere és különösebb ügyesség nélkül is ezt a keleties étel remeket az asztalunkra varázsolni.) Ezután már csak paradicsomot (inkább kevésbé érettet) apróra kockára vágok, s petrezselyem zöldet aprítok.
Salátástálba összekeverem a hozzávalókat és végül közvetlen étkezés előtt friss citromlevet facsarok rá.
Melegen és hidegen is egyaránt fogyasztható.


Hozzávalók: (2 személyre)
30 dkg ízletes vargánya ( 2 közepes)
25 dkg couscous
2 közepes paradicsom
fél csomag petrezselyem zöld
2 diónyi vaj
0,5 dl oliva olaj( nem extraszűz)
színes bors

2007. október 4., csütörtök

Free Burma

Free Burma!

International bloggers/webmasters/bullentin boards are preparing an action to support the peaceful revolution in Burma. We want to set a sign for freedom and show our sympathy for these people who are fighting their cruel regime without weapons. These Netcitizens are planning to refrain from posting to their websites on October 4 and just put up one Banner then, underlined with the words „Free Burma!“.

2007. október 2., kedd

VKF IX. - Belsőséges hangulatban 2.

Csirkemájjal töltött rántott köröm

A köröm szó, gondolom sokakat elborzaszt így elsőre. Bevallom, én is szívesen találnék rá más szót, de tény ami tény, ezúttal sertés köröm került a kuktába a VKF IX. fordulója alkalmából.

Az elkészítés igencsak időigényes, s sok odafigyelést igényel, de biztosíthatlak kedves gasztromán, megéri a fáradozást.

Először is a gondosan megtisztított körmöket (fejenként eggyel számolhatunk, mert igencsak laktató) puhára főzzük úgy körülbelül 2 óra alatt. Zöldséges lé alapot készítek petrezselyem, sárgarépa, vörös hagyma, fokhagyma és bors hozzáadásával, s ezzel lepem el a körmöket. Közben jófajta házi füstölt szalonnát (én a mangalicát szeretem a legjobban) üvegesre pirítok, 1 fej apróra vágott vörös hagymát fonnyasztok rajta, majd apróra vágott gombával és zöldborsóval dúsítom. Egy kis vízzel segítek rajta, s fedő alatt addig párolom, míg a gomba megpuhul. Ezután apróra vágott csirkemájat adok hozzá. Ha a máj kezd pirulni, egy előzőleg beáztatott, majd kockára vágott zsemlével lazítom a keveréket. A ragut sóval, frissen őrölt borssal ízesítem. Miután elzárom alatta a lángot, egy egész tojást ütök hozzá, s óvatosan összeforgatom.
Ezután jön a munka oroszlán része. A megfőtt körmöket kicsontozzuk, ügyelve, hogy minél jobban egybe maradjon a köröm. Ez nem könnyű feladat, de türelemmel meg lehet küzdeni a feladattal. A kihűlt ragut a csontok helyére töltöm. Ha úgy látjuk szükséges hús tűvel összetűzhetjük. Ezután hagyományos módon panírozzuk a megtöltött körmöket, s forró olajban kisütjük.

S, hogy azért „a legegyszerűbb dolgok, a legfinomabbak” elvnek is osszunk lapot a mai menüben, petrezselymes burgonyával tálaljuk!

Hozzávalók (4 személyre):

6 db sertés köröm
2 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 petrezselyem, zöldjével együtt
2 közepes sárgarépa
15 dkg húsos gomba (csiperke is tökéletes)
15dkg zöldborsó (lehet mirelit is)
1 zsemle
1 tojás
só, bors

+ a panírhoz:
2 egész tojás
liszt
zsemlemorzsa
olaj

VKF IX. - Belsőséges hangulatban

Bár még kezdő vagyok,már ami a gasztroblogger-kedést illeti, de gondoltam nem is olyan rossz kezdet, ha végre nem csak olvasom a VKF fordulóit, hanem magam is részt veszek!
Egészen pontosan két csodás recepttel szeretném megörvendeztetni a nagyérdeműt.
A téma, bevallom tőlem is elég messze áll, már ami a mindennapokat illeti. Azonban tagadhatatlan a tény, hogy a következő két étek elég nagy durranás. S lehet, hogy nem készítjük sűrűn, de azon ritka alkalmak, amikor mégis, igencsak bevésődnek az emlékezetbe.
Mindkét következő recept Drága Anyukám konyhájából való!

Vörösboros aszalt szilvás májpástétom
Az eredeti receptet én egy kicsit szeretem megspékelni egy kis füstös ízzel. Ezért először 10 dkg jófajta húsos szalonnát felkockázok, s szép pirosra sütök. Hagyom, hogy kiengedje magából a fenséges illatú zsiradékot. Ezután a szalonna kockákat kiszedem a serpenyőből, s félre teszem. Egy diónyi vajjal összemelegítem a szalonna zsiradékját. Mikor már jól felhevült, 30 dkg csirkemájat körülbelül 3-4 percig pirítok benne. Ha már szép pirosak a máj falatkák, azt is kiszedem, s félreteszem. A serpenyőmben maradt finom pörcre úgy egy dl vörösbort, és fél dl tejszínt öntök, összeforralom, majd sózom, s frissen őrölt borssal ízesítem. Az előzőleg beáztatott maréknyi aszalt szilvát száraz vörösborban felforralom (nem kell, hogy teljesen ellepje, úgy 3/4-ig). Majd leszűröm.
Turmixgépbe teszem a májat, a tejszínes, boros, pörcös keveréket, és az aszalt szilvát. Apránként diónyi adagokban kb. 10 dkg puha vajat adagolok hozzá, s krémesre keverem.

Pirított kaláccsal tálalom!

Hozzávalók:
10dkg húsos szalonna (bacon)
30 dkg csirkemáj
12 dkg vaj
0,5 dl tejszín
3 dl száraz vörösbor
kb. 15dkg aszalt szilva
só, bors

Ha még fűszeresebb és ünnepibb ízre vágyom, a vörösborba egy fahéj rudat, s szegfűszeget is teszek, s ezzel forralom fel az aszalt szilvát.

2007. szeptember 29., szombat

Itt van az ősz, itt van újra...

Ma, délben mikor egy kerék defektes ám, de kalandos délelőtt (visszatért közénk drága M. barátnőnk, dolgos angliai nyarából)után kiszálltunk az autóból egy óriási fák árnyalta kis utcában, napsárga levél szőnyeg fogadott minket, s Ősz illat! Mélyet szippantottunk belőle...

Számomra az ősz kedves évszak. Ne, a borongós, esős, reggel nincs kedvem munkába menni, bújjunk a takaró alá kedvetlenség kezdete című őszre gondoljunk. Nekem az ősz pompás színű fa koronákat, harmat selymes gesztenyét, délutáni napsugarat, s megannyi őszi zöldség és gyümölcs csodát jelent!

Felkerekedtem, hát hogy telepakoljam a hűtőm a sárga, piros és ciklámen minden árnyalatával...

Az egyik nagy őszi kedvenc a sütőtök, ezért is választottam első főszereplőnek! Hisz nincs is annál jobb, mikor lágyan simogató, sütőtök illat melengeti be a házat...


Őszi csirke sütőtökkel


Igen egyszerű, ám de annál finomabb ez az étek. Mindenek előtt gondosan összeválogatom a hozzávalókat, hogy a színek szépen harmonizáljanak. Ez nálam mindig sarkalatos pont, de a végeredményt tekintve a környezetem is beismeri ennek fontosságát.

A leginkább időigényes rész a hozzávalók gondos feldarabolása. Elsőként a csirkemellel kezdem, amit csíkokra vágok, olívaolajjal meglocsolok és megszórom szárnyas grill fűszer keverékkel (én Kotányi fűszersót használtam ,de ízlés szerint bármilyen zöldfűszerkeverék kiváló lehet hozzá), ezután beteszem a hűtőbe amíg a többivel elkészülök, hogy átjárja a húst a fűszer. Ezek után apróbb fajta újburgonyát héjastól felkarikázok, lila hagymát negyedelek, cikkekre szedem, sárgarépát karikára vágok, s a sütőtököt úgy jó 2-2cm-es kockákra darabolom.
Amint szép halmokban sorakoznak a hozzávalók egy hőálló üveg tálba rétegezem őket. Rétegenként kicsit meglocsolom olívaolajjal, s szórok még keveset a fűszerkeverékből. Először a burgonya karikákat helyezem a tálba, aztán jöhet a csirkemell, a sütőtök kockák, majd a lilahagyma és végül a répa karikák! A tetejére friss rozmaringot vágok, s meglocsolom száraz fehérborral, majd lefedem. 200°C-os előmelegített sütőben kb. 70 percig sütöm.

Olaszrizlinget iszom mellé!


Hozzávalók: (2 személyre)
1 csirke melle
2 nagyobb sárgarépa
egy nagy fej lila hagyma
25 dkg kanadai sütőtök
20 dkg újburgonya
kb. 1 dl olívaolaj
1.5 dl száraz fehérbor
szárnyas grill fűszerkeverék
Megjegyzés: Lila hagyma helyett vöröshagymát is használhatunk, vagy akár felesben is. Aki szereti az édes ízeket, az a rétegek közzé szórhat előre beáztatott mazsola szemeket is.

Welcome!

Welcome everybody on board! ... azaz a konyhá(mban)!:)

Régóta érlelődött bennem, hogy valamilyen úton-módon megörökítésre kerüljenek tűzhely körüli alkotásaim, étkekkel, illatokkal, helyekkel kapcsolatos benyomásaim...s az e körüli varázslatos világ.

..így a mai nappal kezdetét veszi az Amelie in the kitchen, s reméli hosszú és csodás élete lesz!