Füstölt vörös tonhal, grapefruittal marinálva - grapefruitos, mézes saláta
Vacsorázzak? - Ne vacsorázzak? - ez nálam állandó dilemma, ugye mindig halljuk a különböző dietetikusok, mindenféle életmódszakértők okosságait ez ügyben, intelmeket az este 6 után evésről, a nehéz alvásról stb. Nem is az elhízás izgat valójában, hanem a tény, hogy mire az ember egy este hazaér, hulla fáradt, adott esetben ez az egyetlen étkezés a napon amit a párjával, családjával tölthet, azt csak jó lenne egy szépen megterített asztal mellett, nagyokat beszélgetve, csemegézve eltölteni. Arra persze figyelhetünk, hogy mi kerüljön az asztalra: pörkölt és tésztafélék helyett, inkább salátákat, halakat, sajtokat eszegetünk. Próbálunk valami nem túl nehezet, de előfordul, hogy egy jó kis kacsatepertőkrémes kenyeret, jófajta kolbászt, szalámit még megeszünk, mit sem törődve a kalóriákkal. Mi ilyenkor jobban is kívánjuk a hideget, esetleg egy-egy tojást sütünk, vagy spanyol tortilla féléket zöldségekkel, éppen ami akad a tradicionális hagymás-krumplistól kezdve, a cukkinison át, a kelkáposztásig.
Tegnap hazafelé a munkából szembejött velem egy nagyon jópofa kinézetű, és különösen friss saláta, így velem jött vacsorára. A salátát pontosan még most sem tudtam meghatározni, ugyanis a boltban a kasszánál, kisebb fennakadást okoztam a választásommal - ezen már meg sem lepődöm, hogy mindig sikerül olyas valamit levenni a polcról amit a bolti alkalmazottak még csak nem is láttak, a pénztárosok meg gyakran mosolyogva kérdezik: - Ezt meg hol találtad? Ilyenünk is van? . A salátám ára egy papír fecnire volt kiírva, a neve pedig R betűvel kezdődött, de nem volt olvasható, a pénztáros hölgy és a sorban állók különböző tippeket kiabáltak be, kezdve a rukkolától, a madár salátáig, hogy mégis mit emelhettem ki a zöldséges pultból, igazán élvezetes volt ez az esti közösség formáló zöldség Ki mit tud? Végül tölgy salátának adták el, de szerintem ez nem az, mert a tölgy saláta levelei nem ilyen kis hegyesek, szúrósak, csak annyi a hasonlóság, hogy nem képez fejet, hanem a levelek külön nőnek a tőből. Ha valaki pontosabb felvilágosítást tud adni, azt nagyon megköszönöm :)
Minden esetre a vacsorához nagyon jó volt. A megmosott leveleket kicsit széttépkedtem, mert elég hosszúak, majd egy fél grapefruitot gerezdjeire szedve hozzádaraboltam. Citromos olíva olajjal meglocsoltam, és egy evő kanál mézzel, majd egy szórásnyi sóvirágot hintettem rá. Étkezésig egy fél óráig a hűtőben az ízek jól összeérnek, az ismeretlen saláta pedig az eredeti szúrós mivoltát elvesztve finoman megpuhul, de még mindig friss és ropogós marad. A füstölt tonhal szeleteket én háromszögekbe daraboltam, egy tálra fektettem, és egy fél grapefruit levével jól megöntöztem, és tényleg csak pár cseppet tettem az új kedvenc - citromos olívaolajból. Ennek is körülbelül fél óra elég a hűtőbe. Ez idő alatt a grapefruit leve, megédesíti a halat, és kicsit kivon az eredetileg talán kicsit túl sós, agresszív füstös ízből. A párosítás pedig isteni. Pirítóst ettünk mellé.
