Biciklizz hétköznap! - CriticalMass

Epres hangulatban

Spárgazöld tavasz

VKF XIV. - Hazai ízek II.

Tokaji bor zselé

A Tokajis fő étel mellé természetesen Tokaji bor dukál. Ezúttal azonban nem folyékonyan tálaltam a nagyérdeműnek, hanem zselé formájában. Igazán mókás dolog ez a kocsonyás állag, gyermeki játékosságunkat hozta elő ez a remegő csoda. Nem tettem mást, mint hogy a már a fő ételhez is használt Furmintból 2,5 dl-t felfőztem, 1,5 dl vízzel 10 dkg cukorral 1 ek. mézzel, s bár a vanília rúd apró magjai jó szolgálatot tettek volna, sajnos csak egy valinin cukrom volt kéznél. Ezalatt 6 zselatin lapot 1 dl vízbe áztattam, majd forrás előtt a boros sziruphoz öntöttem. Az előzőleg gondosan szemelt szőlő szemeket is forrás előtt dobtam a szirupba, épp hogy csak egy picit bor mámorosak legyenek.

Talpas fehérboros poharakba mertem óvatosan a nedűt, s 3 órára hűtőbe tettem. Hideg, frissítő mégis émelyítő desszert.

Hozzávalók 4 személyre:

2,5 dl Tokaji Furmint

1,5+1 dl víz

10dkg cukor

1 ek. méz

6 zselatin lap

fél vanília rúd kikapart magja (v. 1 zacskó vanilin cukor)

poharanként 5-6 szem szőlő

VKF XIV. - Hazai ízek I.

Mindenekelőtt egy rövid bocsánatkéréssel tartozom Kedves blogom. Tudom. Elhanyagoltalak. De itt a tavasz, s mint ahogy a természet is újjáéled, Téged is sok szép és izgalmas tartalommal foglak megtölteni, hogy így tündökölhess az új évben... ígérem...

Valóban sok idő eltelt mióta utoljára írtam. Az ízek és illatokról azonban ez idő alatt sem feledkeztem meg. Maci VKF témája pedig végképp megadta az utolsó löketet, hogy ismét újult erővel bloggerkedjem!

Számomra a "hazai ízek" kifejezés Anya konyháját jelent elsősorban. Másod sorban mikor külföldön vagyok, vagy külföldieket látok vendégül felértékelődik számomra a magyar konyha, s büszkén hirdetem azt! Jó érzéssel tölt el mikor japán barátaink 2x is szednek a gulyásomból, s nagy mosolyogva Oishi-znak, mikor arról olvasok hogy séfjeink újraértelmezik ételeinket, mikor mernek játszani az ízekkel, s felismerik az alapanyagok kulcs fontosságú mivoltát. Sajnos erre azért még kevés a példa...

Szerettem volna erre az alkalomra valami olyasmivel előrukkolni, ami számomra is hazai íz, valami újítás is van benne, ahogyan már az én konyhámban él majd tovább, ugyanakkor ízig vérig minőségi a magyar konyhára jellemző alapanyagokból áll.

Sertéskaraj Tokaji Furmintban párolt szőlővel

Anya egyik legtutibb receptje. Ő a Nők Lapjából gyűjtögette évtizedekig a recepteket, az eredeti onnan származik. Arról talán már értekeztem, hogy szeretem a jó bort, arról talán még nem hogy szívesen is főzök vele. Ezen étek elkészítése körülbelül másfél órát vesz igénybe, de a hús elkészítése után már csak a fantáziánkra kell bíznunk magunkat, s a fakanál magától jár a kezünkben. Bevallom ezúttal egy lelkes kis kukta segítségét is élveztem, így talán még ez a másfél óra sem tűnt olyan soknak.

Először is a karajt megszabadítom csontjától, majd ha mint esetemben a hentes számára a : - Vékony szeleteket legyen szíves! - nem ismert fogalom, egy hús klopfolóval vékony szeleteket varázsolok. Sózom, majd lisztbe forgatom, s serpenyőben kevés olajon hirtelen kisütöm, csak épp annyira, hogy már ragadjon, s finom pörcök legyenek az edény alján - ennek még hasznát vesszük a jövőben. Ezután egy tepsi aljába helyezem a szeleteket, borsozom, pár babér levelet dobok rájuk, s körülbelül 2,5 dl Tokaji Furminttal meglocsolom. Lefedem, s körülbelül egy óra alatt aranybarnára sütöm. Én félidőben bevallom locsoltam még rá egy kevés bort, de azt hiszem ez ízlés dolga. Én szeretem ha borgőzös a konyha.

A serpenyőbe maradt finom húspörcös zsiradékot felöntöm 1dl borral, 2ek. Tokaji Furmintból készült fehérbor ecettel - amitől finoman felválnak a letapadt husi darabok, majd egy kis mézet teszek bele, egy pici fahéjat és borsot, s az előzőleg gondosan leszemelt kék és fehér szőlőt megpárolom benne. 10 perc elég is csak épp, hogy kezdjen kicsit forrni a szósz, de a szemek még szépen egyben legyenek. Aki szívesen halmozza az élvezeteket a mártások terén is, az még egy 1,5 dl bort, 2 ek. cukrot, kevés mézzel, 1 kiskanál citromlével s ugyanennyi fehérbor ecet felhasználásával csodás mártást készíthet.

Az eredmény pedig magáért beszél. Könnyű, mégis izgalmas, az illatokért szerintem a szomszédok is irigykedtek, a vacsora közönség pedig nagyon hálás volt.

Hozzávalók 4 személyre:

I kg sertéskaraj

fél kg szőlő vegyesen kék, fehér

5dl Tokaji Furmint

3ek. Tokaji Furmintból készült fehérbor ecet

2 ek. cukor

2 kiskanál méz

1 kiskanál citrom leve

só, bors, fahéj, babér levél

Lisszaboni emlék

Vendégváró téli estékre

A vacogós, nyirkos téli estéken valahogy mindig késztetést érzek, hogy valami forrót, s ragacsosan édeset igyak, egyek. Nálam minden a finom teáknál kezdődik legtöbbször, a reggelek is (a kávé után!, imádom a friss kávé illatot, de egy kávét fel kell hörpinteni, nem lehet hosszú ideig a meleg bögrébe kapaszkodni, ellentétben egy hatalmas bögre teába), az esték is ahogy hazaérek. Nincs is annál jobb, mikor átfagyott részeinket elönti a bizsergetően forró nedű. Én ezeken az estéken szeretek takaróba gubózni, illatmécsesezni, gyertyázni, Csokoládét nézni... s bentről, a meleg szobából az ablakon át nézni a hóesést.

Rumos, fahéjas karamellizált narancs

Az idei első hóesés estéje is elérkezett. A havat nagyon nem vártam, de vasárnap délutáni vendégeket igen. Ebéd már jócskán a hátunk mögött, vacsora idő még nem igazán volt. De volt szép nagy, vastag héjú narancsom, rumom, fahéjam és barna cukrom. Úgy döntöttem ők fognak randevúzni a forró (270°C-os) sütőben. A narancsokat félbevágtam, majd a héj és a hús találkozásánál késsel körbevágtam. A gyümölcs húsa közé illatos rumot (én klasszikus sütő rumot használtam, ez édeskés, illatos, s az ízében nem az alkohol dominál) csurgattam. Csipetnyi fahéjjal, majd 3-4 teáskanál barnacukorral megszórtam a félbevágott narancsokat, egy jénai fedőre tettem őket. Előmelegített sütőben 20-25 percig sütöttem, amíg a cukor szép ragacsos karamell réteget nem képez. Előfordul, hogy ha a narancs nagyon lédús magába szívja a cukrot. Ilyenkor én még szórok rá egy-két kanálnyit.

Kár, hogy a blogom méééég nem olyan ügyes, hogy illatokat is közvetítsen, ugyanis a kombináció valami isteni. Imádom mikor a tál alján folydogál a borostyán színű rumos karamell. Ha az ember meg tudja állni, hogy ne pusztítsa el mind, kiskanállal rácsurgathatja a kész narancsok tetejére.

A sütőből kivéve azonnal tálaljuk, s kiskanállal kanalazzuk ki a héjból. Amilyen egyszerű, olyan izgalmas. Szerintem karácsonyi desszertként is megállja a helyét!

Hozzávalók (2 személyre)

2 nagyobb vastag héjú narancs

6-8cl sütő rum

10dkg barna cukor

fél teáskanál őrölt fahéj