Fúziós bogrács-recept verseny - Pebre de pollo Tokaj

Az Erdőbénye Fesztivál keretében a szervezők kiírtak egy nagyon izgalmas recept versenyt: Fúziós bogrács-recept versenyt. Az instrukció nagyon egyszerűnek hangzik: olyan ételek receptjeit várják, melyek bográcsban elkészíthetőek és beleillenek egy fúziós konyha ételsorába.

Egy felől szabad kezet kaptunk, másfelől viszont gondos tervezésre és átgondolásra volt szükség. Például sok különleges, az egzotikus konyhákban alkalmazott alapanyag nem feltétlenül viselkedik jól bográcsban. A másik amit az embernek le kell fektetnie önmagában, hogy számára mit is jelent a fúziós konyha. Manapság legtöbbször ázsiai fúziós éttermekkel találkozunk, ami mindenki számára valami nagyon elvadult egzotikumot jelent. Holott a fúzió létrejöhet egy adott ország különböző régiói között, de fúziónak nevezhetjük azt is, ha egy étel elkészítésénél több, egymástól igen eltérő elkészítési módot, lépcsőt alkalmazunk.

Az általam bemutatásra kerülő étel több szinten is fúziós. Alapját egy venezuelai csirke étel adja, melynek története is magában hordozza különböző konyhák elemeit. Ez a fogás Venezuela középső régiójában elterjedt. Elkészítésében nagyon fontos, hogy a hozzávalókat egészben, vagy nagy, látható darabokban adjuk hozzá, garantálva ezzel, hogy mindegyik alkotóelemnek "személyes jelenlétet" biztosítunk. A titok az ízek kontrasztjában keresendő, melyet a kapribogyó, a muskotályos bor,a szegfűbors, mazsola és olajbogyó elegye ad. A középkori spanyol hódítók a dél-amerikai népek asztalára kerülő ételekre is nagy hatással voltak. Az olajbogyó és a kapribogyó jelenléte ebben az ételben is ide vezethető vissza. Míg a szegfűbors az Antillák közelségének köszönhető. A következő lépcsőben magyar hatások érték az ételt, hegyes erőspaprika, valamint Béres 2007es évjáratú Sárgamuskotály formájában.

Hozzávalók (8 személyre):

8-10 egész csirkecomb, lebőrözve, alsó-felsőcombra szétvágva

1 dl olaj

1/2 kg hagyma, vastag karikákra vágva

1/2 kg piros húsú és zöld paprika vegyesen, karikákra vágva

1 kg kemény paradicsom vastag szeletekre vágva

1 bögre kapribogyó

1 bögre zöld olajbogyó

10 db szegfűbors

1 bögre mazsola, muskotályos borba áztatva

4 dl muskotályos bor

2 ek mustár

3 gerezd fokhagyma

só, bors ízlés szerint

Elkészítés:

A felmelegített olajban lepirítjuk az előre fokhagymával bedörzsölt csirkecombokat, mikor már aranybarna és kezd leragadni sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a karikára vágott hagymát, paradicsomot, paprikákat, és erős paprikát - együtt pároljuk5 percig. Ezután a borban áztatott mazsolát, kaprit, és olajbogyót, valamint a szegfűborsot adjuk hozzá, lefedve további 10 percig pároljuk. Végül a bort és a mustárt adjuk az ételhez, majd körülbelül 5 percig, vagy addig főzzük amíg a leve besűrűsödik. Utolsó kóstolásnál még után sózhatjuk. Friss főtt rizzsel tálaljuk.

VKF - Szőlős, mogyorós clafoutis

Ez a vasárnapi édesség a VKF apropójából készült. Az ősz, a szüret egyértelmű favoritja a szőlő. A piacokon is ebből a gyümölcsből találni a legtöbbfélét, így az sem volt kérdéses, hogy az alkalomra készülő édességnek szőlő legyen a főszereplője. Másik fontos hozzávalója a mogyoró, ami szerintem nagyon finom süteményekben, és mikor meleg mogyoró illat tölti be a lakást, az már olyan otthon bevackolós, jön az ősz hangulat. Ez a hétvége persze még jobban alakult, vasárnap hét ágra sütött a nap, kirándulni voltunk - oda vittük magunkkal az elkészült clafoutis-t desszertnek.

Szőlős, mogyorós clafoutis
Először egy clafoutis masszát készítünk, frissen darált mogyoróval, majd egy serpenyős szőlő készül. A massza elkészítése majdnem bögrés sütemény, nagyon egyszerű.

Hozzávalók - clafoutis - 6 személyre
fél bögre cukor - 10dkg
fél bögre tejszín
fél bögre darált mogyoró
2 tojás szétválasztva
2 csapott ek szoba hőmérsékletű vaj
1 ek liszt
1/3 vanilíiarúd kikapart magja
csipetnyi só

Hozzávalók - serpenyős szőlő
1 bögre muskotályos szőlő (piros, zöld vegyesen)
2 tk vaj
2 ek méz
+ a vaníliarudat beledobjuk miután kikapartuk a magját, ez isteni illatot és ízt kölcsönöz neki

A massza elkészítése: a cukrot, vajat és tojássárgáját habosra keverjük., belekaparjuk a vaníliamagokat. Majd a tejszínt apránként beleengedjük. Egy másik tálba a száraz alapanyagokat összekeverjük, majd fokozatosan beleadagoljuk a tojásos masszába. A tojásfehérjét kemény habbá verve adjuk hozzá.
A sütőt ezalatt 180 fokra melegítjük, előkészítjük a szufléformákat, beledobunk, egy-egy apró kocka vajat. 3/4ig töltjük a formákat.

A serpenyős szőlőhöz összeolvasztjuk a vajat és a mézet. A megmosott, félbevágott szőlőszemeket kb 5-7 percig alacsony lángon pároljuk a keverékben. Félidőben beledobhatjuk a vaníliarudat is. Az elkészült, félbevágott szőlőszemekből 4-5 darabot teszünk mindegyik formába. 25-30 perc alatt készre sütjük.

Azonnal fotózzuk, mert pillanatok alatt összeesik ;)

Lila Projekt

Ma reggeli piacozásomat már nagyon vártam. Vártam azt a nyár végi, ősz köszöntő állapotot amikor szerintem a legszínesebb a piac és a legnagyobb a választék, nem mellékesen pedig szerintem ilyenkor lehet a legracionálisabb áron hozzájutni sok terményhez.

Találtam egy kedves, idős bácsit is aki saját tojást és házi készítésű mangalica szalonnát, kolbászt és szalámit árul. Imádok rábukkanni ilyen kincsekre, a nagy városi forgatagban. A tojás problémámat talán el sem kéne kezdenem most feszegetni, mert olyankor mindig nagyon ideges leszek. Ha nem kapok otthonról, vidékről tojást, akkor itt a fővárosban képtelen vagyok rendes tojást vásárolni. Nem fér a fejembe, hogy a nagy hiperekben, vagy akár a kisebb, igényesebb szupermarketeket is említhetem, hogy lehet az, hogy miután már itthon is kötelező a dobozon feltüntetni a tyúk tartásának körülményeit, arról nem is beszélve, hogy hányat látták Jamie Oliver: A nagy csirke-show című műsorát, még mindig 90% csak ketreces tartású tyúk tojását forgalmazzák. Lényeg, a lényeg a Fehérvári úti piacon keressétek az emeleten a jobb felső sarokban a bácsit nála jó minőségű, friss tanyasi tojást kapni. A rántotta, a palacsinta tészta összehasonlíthatatlanul szebb színű, napsárga lesz, és ennek kéne természetesnek lennie.

Bevásárlásom másik fénypontja az volt, mikor felfedeztem magamnak hogy a lila szín mennyi csodás árnyalata fellelhető az évnek ebben a szakában zöldség és gyümölcs formájában. Úgy éreztem magam, mint egy gyerek, amikor a megszokott 12 színű zsírkréta készlet helyett, most egy 54 színűből választhat. A szerzeményekkel én a blogomat színezem ki most. Így került a kosaramba a lila-rózsaszín friss, fejtett bab, muskotályos szőlő, füge és padlizsán is.

Az első lila terményekből egy könnyű salátát készítettem ebédre.

Márványsajtos-fügés-szőlős saláta
Hozzávalók 2 személyre:
10dkg márványsajt (gorgonzolával még jobb)
fejenként két kisebb füge
1 fürt szőlő
3 marék madársaláta
olívaolaj
balzsamecet
só
bors

Jól áll még neki pár szem pirított dióbél is.

Nyár vége a kertben - képekben

"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak."

Marcipános, fahéjas muffin szilva kompóttal

A sütögetés jó vasárnap esti elfoglaltság. Nemrég kaptam meg legújabb szakácskönyv szerzeményemet az ikonikussá vált Ottolenghi londoni étterem tulajdonosai által szerzett könyvet. Nagyon rég vártam már ezt a könyvet, egyrészt mert szerintem a friss alapanyagokat zseniálisan kombinálják, másrészt pedig lucullusi vacsorákra hasonlító tálalásuktól eláll a szavam, s szerencsére ez a látvány a könyvön is átjön.

Alapvetően a muffinokhoz furán viszonyulok, egyrészről unalmasnak találom őket, egy időben a Stahl-féle főző műsorokban sorra csak muffin készült, ez Nálunk otthon emiatt szállóigévé is vált. A friss muffin illatát azonban nagyon szeretem, különösen ha intenzív fűszerekkel turbózom fel. Egyébként rengeteg nehéz, rossz egyensúlyú tészta recepttel találkoztam már, arról nem is beszélve, hogy legtöbbjük másnapra már ehetetlen - ezt nagyon jól lehet ellensúlyozni a gyümölccsel a tésztában, vagy akár mellé tálalva is.

Tegnap este egy Ottolenghi-féle muffin receptet reprodukáltam, és nem bántam meg. Már a hozzávalókból is látszik, hogy nagyot nem bukhatunk vele. Csupa illatos és tartalmas hozzávalóból készül. Ami a csavar benne, hogy a muffin mellé készül egy sütőben sült szilva kompót. Ebből egy kis mennyiséget használunk fel a tésztába a többit a kész muffinok mellé kanalazzuk. A muffin készítése nagyon egyszerű: Nincs mást tennünk, mint külön összekeverjük a folyékony alkotóelemeket, külön a szárazat, majd ez utóbbit egy spatulával gondosan belekeverjük a nedves egyvelegbe. Majd muffin formába töltjük, és 25-30 perc alatt készre sütjük.

Hozzávalók:
480g liszt
1 tk. sütőpor
1/2 tk. szóda-bikarbóna
1 tk. őrölt fahéj
csipetnyi só
200g cukor
2 házi tojás
110g sótlan vaj, megolvasztva
280ml tej
2 narancs reszelt héja
120g marcipán reszelve
porcukor a tálaláshoz

Szilva kompót:
700g szilva, megmosva, negyedekre vágva
60g cukor
1 fahéj rúd, vagy őrölt fahéj

Öcsi egyél! - saláta

Öcsém G. Borásznak készül. Imád enni, de a hétköznapokban egyszerűen lusta magát megfelelően táplálni. Amíg tart az otthoni koszt, addig eszik rendesen , ha kedd-szerda táján már nincs több a Mami főztjéből beköszönt a fényevés... én csak így hívom, egyszerűen nem látom, mi mást ehet...

persze megértem én egy egyetemista pörgős életébe hol fér bele a srácokkal üssünk össze egy lecsót lyukas órában?...inkább veszünk 4 zsemlét meg 10dkg sonkát.... mert sok egyetemista, főleg a srácok tényleg ezt teszik, ha nincs aki kinevelje belőlük, de leginkább eléjük tegye a rendes kosztot. A menzát nem ismerik, szerintem még az épületet sem látták a Campuson. pfff... Tele lehet a hűtő szebbnél, szebb gyümölcsökkel, nem fogy. Persze ha előző este megmosom, szépen bedobozolom, netalán még egy neon színnel világító kedves kis post-it-et is rábiggyesztek, na akkor működik a dolog! Kiderül, minden a tálaláson múlik.

Az úgy történt, hogy ma reggel mikor G.-vel együtt kávéztunk megkérdeztem, mi a napi terv? Hány előadás lesz? és persze mit fog enni? mégis hogy képzelte?
- Elviszi azt az egy körtét és almát amit már kikészítettem, aztán talán megken 1 szendvicset dulce de leche-vel, nem is értem... Ma megkóstoltam a kenyerét, valami borzalmasan édes, én csak édességben kedvelem, de egye fene... és még mit? kérdezem, miután elmondja hogy 9től 6ig lesz bent. Az akárhogy is nézem egy 21 éves srác életében legalább 2-3 étkezést jelentene, legalábbis ahogy G.-t ismerem, aki ha ideje van és épp otthon van, legjobb szórakozása, hogy másfél óránként beáll a hűtőbe és eszik...

Ekkor hagytam fel az elméletek gyártásával, és elhatároztam mától nemcsak gyümölcsöt csomagolok neki, hanem ebédet is. Nem tagadom anyáskodó típus vagy. Néha elegem is van magamból emiatt, de nem nézhetem, hogy a velem egy háztartásban élő öcsém a nap nagy részében zsemlén és felvágotton éljen. Majd én megreformálom a dolgot. Biztos cikizni fogják először a haverok, aztán majd belekuncsorognak a dobozba. Aztán ki tudja?... lehet mellék állásban reggelente ebéd dobozokat fogok gyártani fiatal borász tanoncoknak, öcskös meg értékesít :) - hm? , nem is rossz ötlet!

Öcsi egyél! - saláta

Hozzávalók:
2 marék rukkola és bébicékla levél vegyesen
5 dkg füstölt hering
1 tojás keményre főzve
1 alma
1 tk mustár
citromos olíva olaj vagy olíva és citrom leve
fehérborecet
só, bors

Csomagoltam még neki 2 szelet barna kenyeret. körülbelül 10 percembe telt összeállítással, tojásfőzéssel, csomagolással együtt.

Bor, Mámor, Bénye - rég volt - beszámoló képekben

Az utóbbi hetek kicsit összesűrűsödtek, sok mindennel megcsúsztam többek között beszámolni arról a csudajó szombatról amit Erdőbényén töltöttünk közel egy hónapja. Környezetem apraját-nagyját sikerült besóznom, hogy ide jönni kell, még én sem tudom milyen lesz, de biztos jó... És nem tévedtünk. A helyiek és bloggerina szervezők igazán kitettek magukért.
Egy egyedülálló kezdeményezés részesei lehettünk, amely a jót, az igazat, az értékeset, az eredetit szeretné feléleszteni és életben tartani.

A legemlékezetesebb porták, pincék a következők voltak számomra: a Béres Szőlőbirtok és Pincészet - ahol jó látni, hogy létre lehet hozni egy igazán modern, 21. századi elvárásoknak megfelelő, mégis a helyi adottságokat és légkört tiszteletben tartva valami maradandót alkotni. Nem mellékesen itt fogyasztottuk el fantasztikus ebédünket is Sándor Tamás jóvoltából, aki nem mellékesen a Bükki Sajt manufaktúra tulajdonosa is amellett, hogy kitűnő szakács mesterségéről is tanúbizonyságot tett. Ízletes, friss sajtokat is kóstoltunk, persze pár darabot magunkkal is vittünk, hogy tovább tartson a varázs. A program része volt még a sajt bemutatóval egyebekötött előadás is, de arról sajnos már lemaradtunk.

Ezek után időnk nagy részét a Homonna birtokon töltöttük. A porta több szintes, teraszos kialakítása rögtön levett a lábamról, nem beszélve a hatalmas levendula bokrairól. Fotózni esélyem sem volt, a birtok egész nap tele volt, hömpölyögtek a látogatók, de ez is csak azt mutatta milyen nagy volt az érdeklődés.

Naplemente környékén az étvágyunk újra megjött, ekkor vetettük be magunkat a Karádi-Berger pincészet által ideiglenes jelleggel megnyitott romkocsmába, ahol a kiváló borok mellett az Őskaján étterem lelkes francia tulajdonos-séfje alkotott az alkalomhoz illő borkorcsolyákat.

Az estét jazz és mókás-zenés műsorok zárták.

Egy szó, mint száz nagyszerű program volt, jövőre is jövünk, de még előtte megyünk az október 10.-én a Hetedhét Pásztortüzek rendezvényre, és elbúcsúztatjuk a nyarat....

Aki nem hiszi, járjon utána...

Őrség a mi második otthonunk - nyáron

Ezen a nyáron kegyes volt hozzánk az idő, és a programjainkat is tudtuk úgy szervezni, hogy sok idő jusson az Őrségre. Egyre többet hallani erről a vidékéről az országnak, de szerencsére azért a Balaton környéki Zimmer Frei hangulat még nem érte el, megőrizte ártatlanságát. A falvak utcáin sétálva minden portáról kap pár kedves szót az arra látogató. Ha pár napon belül másodjára is arra járunk, már ismerősként üdvözölnek és biztosan kapunk pár szem még nap meleg paradicsomot, vagy friss tojást.
A vidék természeti- szépségei és kincsei egy gasztro szem számára feledhetetlen Kánaánt jelentenek. És aki nem rest felhúzni a gumicsizmát, kézbe venni egy kosarat és egy jófajta kést, az biztos lehet benne hogy számtalan csemegére lel az erdők mélyén, mezőkön. A gyűjtögető életmódot azonban tanulni kell. Nem egyszer fordult velünk elő az idén is, hogy elindult a gombászat terén jártas, a gombafajtákat biztos tudással ismerő édesanyámmal a mezőn át az erdőbe. Szembe jött "a Robi' kismotorral, hátul kosarából majd kihullt a több kiló vargánya. Megörültünk, hogy - akkor biztos tele az erdő, Robiék ma tuti vargánya pörköltet esznek, uccu neki a mi kosarunk is tele lesz!. Nem így lett... Ilyet ugye nem kérdez az ember lánya, hogy más hol szedte a vargányát, mert ugyebár fél aranyról beszélünk. Mindenkinek megvan a maga titkos lelőhelye, ami apáról-fiúra száll, vagy több tíz év tapasztalatából fakad. Ilyenkor csak mosolygunk a szembejövőre és ácsingózva nézünk kosara után, bízva a legjobbakban. Miután nem élünk itt, se nem járunk ide több, mint 25 éve a kosár tartalma csak a képen látható pár szem gombára korlátozódott.
De!, felfedeztük, hogy tele a mező vad kakukkfűvel, amelyből egész télire betározható mennyiséget tudunk learatni. Így frissen egyrészt nagyon dekoratív, főleg ha virágzás idején csípjük el. Nagyon jól feldobhatunk vele grillezett húsokat, sült zöldséget, de a vargányához is nagyon jól megy pár friss levélke.
A már fent említett gombászásunk csekély eredményét azért nem szerettük volna veszni hagyni, ha már nem lett belőle se pörkölt, se leves egy kis esti grillezés előtti előételt rittyentettem belőle. A vargánya mellet, pár apró szem szegfűgomba (Őrségben: tyúkgomba néven ismert). Ez utóbbit ha 2 maroknyi már van belőle mi leginkább frissen egy vasárnap reggeli hagymás rántottában szeretjük.
Most a két gomba keverékét futtattam meg olíva olajon (jófajta vajon is lehetne, nekem az most nem volt), de tényleg csak kb. 3 percig, mert nagyon hamar összeesik és semmi nem marad belőle, nem lesz mire ráharapnunk. Sózzuk, borsozzuk. Eközben pár szelet kis kenyeret beteszünk a sütőbe, hogy megpiruljon, megdörzsölhetjük egy kis fokhagyma gerezddel a szeleteket, de csak épp, hogy... A gombára friss kakukkfű levélkéket szórtam, és egy citrom héjából reszeltem 2-3 húzásnyit a reszelőn, ez nagyon jó friss illatot ad az ételnek.

Melegen, rögtön tegyük a kenyérkékre a gombát, gyorsan koccintsunk egy jó pohár hideg száraz fehérborral, és jó étvágyat!